Talán ott kell kezdenem, hogy közeledett a
bogaram műszaki vizsgájának a vége, kellett vennem egy másik autót amíg a
bogár teljes felújítása-ami már igencsak esedékes volt-meg nem történik.
Szerény számítások szerint ez
elhúzódhatott volna akár egy évig is, úgyhogy nem volt mit tenni kellett
egy gép.
Hogy hogy nem egyik ismerős ismerősének
pont volt egy eladó T2B –ezt csak utólag tudom így beazonosítani, akkor
még nem voltam ilyen okos a témában-busza.
Ami érvek mellette szóltak, hogy 1300
motor van a forgalmiba bejegyezve tehát a kötelező olcsó rá. Hurrá.
Na több érv nem volt .Kasztni lankadozik
vizsga lejárt, motor állítólag felújított erről később derült ki hogy nem
is annyira. Ja a vételár egyáltalán nem alacsony. Ezt mondjuk csak utólag
mondom akkor nem tűnt soknak.
Végülis megvettem.
Tetszett na. Nagy
volt, szép nem, vizsgáztatni kellett, de megvettem.
Az előző tulajt lehet
minősíteni például arról, hogy Ő egy gittel rozsdára kenegetést
karosszéria kijavításnak hívott.
Az ajtótömítések
körbe mindenhol kinyomkodva szilikonnal stb.
Na megtörtént a
vizsgáztatás.
Ja a külalakot
jellemzi, hogy vizsga után két hónappal egy közúti ellnőrzés során a
rendőr csak annyit jegyzett meg, hogy „jól elfáradt az autó a vizsga óta”.
Mindegy mosolygás, „jó utat” tovább.
Műszaki probléma a
két év alatt azért adódott egy kettő. Megint nem hibáztathatom az autót
mert ezek többsége az én lelkemen száradt mivel napi használatból nem
tudtam kivenni, így csak immel-ámmal lett mindig hozzányúlva.
Amiről nem tehettem
az a lendkerék lelazulása volt, de meghúzás után azzal sem volt több gond.
Nem sokkal ezután
jött a főtengely hátsószimmering irtózatos folyása. Motor megint kint.
Ekkor került bele a bogár motorja ideiglenesen.(másnap menni kellett)
Jó sokat mentünk
vele. Akkor még csak egy csemeténk volt Ő vígan elfért középen.(egyébként
9 személyes buszról van szó)